A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Versek/Idézetek. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Versek/Idézetek. Összes bejegyzés megjelenítése

2021. október 22., péntek

Venczel Viki

 






 Eme csodás ékszereket  Farkas Andi/Faran Art

https://www.facebook.com/faransdesign/

 készítette nekem.🙏

Írtam hozzá egy "kis történet" félét

fogadjátok szeretettel❤😇💎


Ősz, tél

tavasz, nyár

Balaton, tenger

s az óceán


A Föld, az ég

a víz, a jég

mind nekünk mesél


Nézd csak, ott egy igazgyöngy, 

tenger mélyéről felköszön


és amott egy tisztás, erdő, mező

egy kis harmatcsepp vagy csíp a dér...

jéggömbökként egy dalt zenél


S ott a víz, a forrás, a patak

Hallod?

Benne egy angyal kacag.


Látod már a hegytetőt, kopár, havas legelőt?

A zöld mohát, s a lombos fát, simogató, ölelőt?


Nézd amott egy kövecske, törpe ásta, kereste.

S a gyógynövények ereje, manó által szeretve.


Tündér jelző csengettyű, ezüstös kis harang.

Középen tengerszem, varázslatos szép barlang.


Világoskék, tejfehér, mindenféle zöld

átlatszó és változó,

mikor a napsugár ráköszönt.


Látod már? Hallod? Érzed?

Csak figyeld a szíved!


Egy emlék? 

Egy üzenet?

Hidd el, az ásványok titkokat rejtenek!


Egy mesét, 

igaz történetet,

a tündérek táncát,

a kövek nászát,

hegyek, vízek

s Földanya fohászát.


/Venczel Viki/

Venczel Viki







Földanya dala

Gaiatria, gaiatria, gaiatria
Én vagyok a Földanya,
rajtam élsz, ez az ős haza.

Emberek, vigyázzatok,
kérlek ne pusztítsatok!

Ne hagyjatok bennem nyomot,
szomorú vagyok általatok.

Nézzétek kincseimet,
gyönyörű, szép értékemet:

Lent és fönt,
észak és dél,
kelet, nyugat
víz és szél.

Erdők, mezők,
völgyek, hegyek,
patakok, folyók,
tavak s vízek.

Állatok és növények,
természeti élőhelyek,

barlangok, titkos helyek,
források, tengerek.

Az Istenek védenek,
száraz földemre,
esőt küldenek.

Emberek, figyeljetek
áldást kérek tőletek.
Gaiatria, gaiatria, gaiatria
Gondozzatok, öntözzetek,
minden nap, szeressetek.

Békét, áldást,
termést hozok.

Valódi,
élő vagyok,
s, ha szerettek,
boldog vagyok.
Gaiatria, gaiatria, gaiatria
Köszönöm, hogy itt vagytok
és meghallgatattok

S köszönöm, hogy rám vigyáztok,
életet, helyet s hàlát adok

Becsüld meg, óvd, szeresd,
fát, virágot, magot ültess
Gaiatria, gaiatria, gaiatria.
Így lesz szép közös életünk,
csodálatos közös létünk
Gaiatria, gaiatria, gaiatria

Én vagyok a Földanya,
vigyázz rám,
ez az ős haza
Gaiatria, gaiatria, gaiatria

/Venczel Viktória/

Venczel Viki

 A csend dalol nekem



A csend dalol nekem,
azt súgja : hallgass kedvesem.

Látod a hegyet? – kérdezi
Fedezd fel világát, lépteit.
Látod a tavat?
Most nyugodt a tó, szinte éteri.
Látod az erdőt?
A fák is a békét élvezik.

Látod a jelet?
Még Isten is küldött ajándékot,
egy csodálatos szivárvány játékot.

Hallod, ahogy zúg a folyó,
csobog a patak?
Hallod, ahogy fúj a szellő,
ropog az avar, susog a fa?
Hallod, ahogy beszél a hegy,
és mesél neked?

A csendben hallhatod a természetet
és érezheted az igazi szeretetet.

Hallod a gondolatod?
A csend most neked dalol…

/Venczel Vikitória/

Venczel Viki

 Gomba fák

Gomba fák nőnek az óriások földjén.
Hatalmas napernyők ,
ágaik, olyanok akár a gyökér.

Csodálatos teremtmények,
sajnos csak kevés helyen élnek.

Mesébe illő a látványuk,
őket nehogy kivágjuk!

Gyönyörködjünk bennük,
érezzük jól magunkat velük.

Képzeletben járkáljunk  alattuk
öleljük, karoljuk át őket
így gyógyítjuk együtt a Földet!

/Venczel Vikitória/

Venczel Viki

  Az erdők ereje


Őserdő az öreg lélek,
ne bántsd,
Szeresd!

Ha illatra vágysz,
ne vágd ki!
Ezt az erdő mélyén keresd!

Ha valamihez mégis fa kéne
ne az idős fákat bántsd kik bölcsek,
erre a célra új fákat ültess!

Meglátod, ha az ősi fákat meghagyod
Minden szebb lesz!

Energia, erő, szeretet!
Ha a közelben van, figyeljed!

Ha hős akarsz lenni, mentsd a fákat!
Mutass példát a világnak!

/Venczel Viktória/

Venczel Viki

 




Egy Virág Éneke

Földben születtem,
kis magokat ültettem,
kinyújtozóm hajtásommal,
egyre jobban növekszem.

A lelkem szárnyal,
dédelget, simogat a napsugár
egy felhő átölel,
a fa lombja körém fonódik,
árnyékot ad nekem.

Esőcsepp mossa szirmom,
ha szomjas vagyok, ő ad innom,
betakar a hó télen,
úgy érzem még sem fázom.

Méhecskék donganak tavasszal,
virágpor hullik az égből,
Isten kegyelméből.

Izzó, forró nap égeti levelem,
nem bánt ő, szeret engem,
melegít, simogat....
a szél segít,
viszi a magomat, poromat.

Ha fúj a szellő,
lobogok, táncolok...


a vihar megtépáz,
még sem bánkódom,
szabadon álmodom.

Ő emel fel,
végre szállok a magasba...


.... a tündérek kapujába.

/Venczel Viki/

Venczel Viki

 A magok igaza

Virágok illata

Föld Anya, kérlek óvjad Velem


Lényem temploma

A Világ egy csoda

Napsugár, kérlek melegítsd Nekem


Növények ereje

Fáknak gyökere

Gyere eső, most öntözz Velem


Nyitom a szívem

Hívom a lelkem

Gyere szél, most táncolj Velem


/Venczel Viki/

Venczel Viki

 Táncolok mezítláb a fűben

Pörög a szoknyám a szélben

Föld Mama

Föld Mama

Föld Mama, érzem

Csodálom a virágot a réten

Lehajolok, illatozik éppen

Föld Mama

Föld Mama

Föld Mama, érzem

Ültetem a növényt a kertben

Elszórom a magot egészben

Föld Mama

Föld Mama

Föld Mama, érzem

Csodálom a színeket a réten

Gyönyörködöm, kinyílnak éppen

Föld Mama

Föld Mama

Föld Mama, érzem

Megérintem a fát az erdőben

Hallom, ahogy beszélnek nékem

Föld Mama

Föld Mama

Föld Mama, érzem

Megérintem kezemmel a földet

Hallak és érezlek is Téged

Föld Mama

Föld Mama

Föld Mama, érzem

Szivárványszín, varázslat itt élnem

Köszönöm, hogy megteszed ezt értem

Föld Mama

Föld Mama

Föld Mama, érzem

Köszönöm, köszönöm, köszönöm ezt Néked.

Föld Mama

Föld Mama

Átöllelek Téged

/Venczel Viki/

Venczel Viki

Hunyd le a szemed,

figyeld mi zajlik benned

hallgasd mit súg a lelked

s hogy dobog a szíved

minden lüktetéssel, minden csenddel,

az apró kis szünettel, 

szól hozzád a szellem(ed)


Nyisd ki a szemed,

Nézz körül, milyen gyönyörű a Föld!

Kék vizek, zöld hegyek

ringatóznak a fák, 

a virágok a szélben

figyeld, mit üzennek ezzel

Hallgasd őket!

Az ágakon madár dal töri meg a csendet.


Nyisd ki a szíved

Figyeld a gyertya lángját

halld a szellő súsogasát

a víz csobogását

a föld dobogását


Vándorként jöttél

égből a Földre,

hogy lásd, halld, érezd

ezt a csodát, boldogan,

s örömmel, teljességben éljed.

/Venczel Viktória/

Gryllus Vilmos

 Gryllus Vilmos

Tavaszi felhők

Bodzavirágból, bodzavirágból
hullik a, hullik a sárga virágpor.
Fönt meg a felhők szállnak az égen,
bodzafehéren, bodzafehéren.
Szállj, szállj felhő,
pamacsos,
hullj le, te zápor,
aranyos,
hullje le, te zápor,
égi virágpor,
égen nyíló bodzavirágból.

Virágcsokor

Piros, sárga, kék, kézenfogva lép.
Piros, sárga, kék, kézenfogva lép.
Három karcsú viráglány,
tarka, mint a szivárvány:
Rózsa, Tulipán, Harangvirág,
Rózsa, Tulipán, Harangvirág.
Piros, sárga, kék, egy csokorba szép.
Piros, sárga, kék, egy csokorba szép.
Kelyhük mélyén édes bor,
nektárcsepp és virágpor.
Rózsa, Tulipán, Harangvirág,
Rózsa, Tulipán, Harangvirág.

Somvirággal, kakukkfűvel

Somvirág, somvirág, aranysárga a világ.
Kakukkfű, kakukkszó, kirándulni volna jó!
Fűzfasípot faragni, fűzfalóval lovazni,
Árkon-bokron által, háton hátizsákkal,
menni, mendegélni, este hazatérni.

Pitypang

Zöld mezőben sárga pötty,
pitypang nőtt a fű között.
Kék mezőben sárga láng,
égből süt a Nap reánk.
Egyre jobban tűz a Nap,
réten pitypang áradat.
Nincsen már se zöld, se kék,
sárga lett a föld s az ég.
Zöld mezőben sárga pötty,
pitypang nőtt a fű között.
Kék mezőben sárga láng,
égből süt a Nap reánk.
Egyre jobban tűz a Nap,
réten pitypang áradat.
Nincsen már se zöld, se kék,
sárga lett a föld s az ég.
Zöld mezőben sárga pötty,
pitypang nőtt a fű között.
Kék mezőben sárga láng,
égből süt a Nap reánk.
Egyre jobban tűz a Nap,
réten pitypang áradat.
Nincsen már se zöld, se kék,
sárga lett a föld s az ég.

Őszi falevél

- Hova mész falevél?
- Oda, hova visz a szél.
- Honnan jössz falevél?
- Fa ágáról hoz a szél.
- Fázol-e falevél?
- Hideg bizony ez a szél!
- Szállj tova falevél!
- Röpülök, ha fúj a szél.


Lepke és virág

Reggeli harmat kelti a lepkét.
Virág a réten tárja a kelyhét.
Látja a lepke, billen a szárnya,
Virágkehelyben reggeli várja.

Hallgatag erdő

- Hallgatag erdő, titkot rejtő,
mondd el, a mélyed mit rejt néked?
- Rejtem a tölgyet, rejtem a gombát,
rejtem az őzet, rejtem a rókát,
rejtem a fészket, benne a pintyet,
patakot, kérget, kavicsot, kincset.
- Hallgatag erdő, szépen kérlek...
- Szépen, ha kéred, elrejtlek téged.

Gomba-dal

Őzláb, csiperke, pereszkegomba:
Vesszőkosárba szedd bele sorba!
Pettyes galóca, susulykagomba:
Mérges, ne szedd le, hagyd a bokorba!

forrás: https://m.zeneszoveg.hu/m_egyuttes/1934/gryllus-vilmos-dalszovegei.html

Színvilág

Sárga a kéken? Reggel süt a nap az égen.
Szürke a piroson? Este hamu ül a parazson.
Narancs a zöldön? Délben virág nő a földön.
Fehér a feketén? Éjjel Hold kel az ég peremén.

Tündér

Lepkeszárnyam tárom, egy, kettő, három!
Bárki keres, ha elalszik, rögtön megtalálom!
Csukott szemmel látod: otthonom az álmod.
Otthonom az álmod, tündefényem látod.
Álmaidban teljesítem három kívánságod:
Egy..., kettő..., három...! Lepkeszárnyam zárom.


forrás: https://m.zeneszoveg.hu/m_egyuttes/1934/gryllus-vilmos-dalszovegei.html


Pósa Lajos: Labdarózsa

 Pósa Lajos: Labdarózsa


Labdázik az esti szellő,
Rózsa a labdája,
Szépen szól a fülemile,
Csattog a nótája.

Holdas estén száll az ének
Hegyen-völgyön átal...
Labdázik az esti szellő
A labdarózsával.

forrás: https://central.budapesti.info/mesebirodalom/viragokrol_szolo.htm

Zelk Zoltán: Csilingel a hóvirág

 Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág


Csilingel a kis gyöngyvirág.
fehér a ruhája
meghívja a virágokat
tavaszesti bálra.

Öltözködik az orgona,
lila a ruhája,
kivirít a kankalin,a
szegfű és a mályva.

A vadrózsa rájuk nevet,
bolondos a kedve,
a rigó is füttyent egyet:
hej, mi lesz itt este!

Táncra perdül a sok virág,
illat száll a légben,
őrt állnak a gesztenyefák,
illemtudón, szépen.

A szellő is megfürdik a
virágillatárban,
s arra ébredünk fel reggel:
napsugaras nyár van. 

forrás: https://central.budapesti.info/mesebirodalom/viragokrol_szolo.htm

Szép Ernő: Virágok

 Szép Ernő: Virágok


Nincs nekem kedvenc virágom,
melyik szebb, nem prédikálom.

Mind szeretem, mind csudálom,
tavasszal mind alig várom.

És szeretem én a fákat,
amennyit csak szemem láthat.

Szeretem, ó, a fanépet,
a fák is oly szépek, szépek.

Nem mások ők, nézz csak rájok:
égig érő zöld virágok.

forrás: https://central.budapesti.info/mesebirodalom/viragokrol_szolo.htm

Osváth Erzsébet: Nyújtózik a hóvirág

 Osváth Erzsébet: Nyújtózik a hóvirág


Nap kergeti
a telet.
Hancúroznak
friss szelek.

Nyelvecskéjével
a fű
tavaszt kóstol
-Jóízű!

Bimbót bont a
barka már.
A hóvirág?
Ő sem vár.

Hosszú volt a
tél nagyon.
Jót nyújtózik
a napon.

forrás: https://central.budapesti.info/mesebirodalom/viragokrol_szolo.htm

Zelk Zoltán: Hóvirág

 Zelk Zoltán: Hóvirág


Jó, hogy látlak hóvirág
Megkérdezem tőled
Mi hírt hoztál? Mit üzensz
erdőnek, mezőnek?

Szedd a szárnyad szaporán
vidd a hírt madárka
Útra kelt már a tavasz
itt lesz nemsokára. 

forrás: https://central.budapesti.info/mesebirodalom/viragokrol_szolo.htm

Káldi János: Hóvirág

 Káldi János:Hóvirág


Itt-ott látsz még hóruhát,
S már nyílik a hóvirág.
Csoda-fehér, egyszerű,
Szárra nőtt kis csengettyű.

Szinte már a hó alól,
Szüntelen a szava szól.
Mit csilingel? Mit csörög?
Búcsúzót a tél fölött.

forrás: https://central.budapesti.info/mesebirodalom/viragokrol_szolo.htm

Mátyás ferenc: Vadvirágcsokor

 Mátyás Ferenc: Vadvirágcsokor


A vadvirág megterem
úton, mezőn, réteken,
hegyek közt már, aki járt
érezhette illatát,
annyi szín, szag, forma vonz,
ha házadból kiosonsz -
járd be a szabad vadont,
hogy mivel vár, megtudod.

Hóvirág
Hagymaházából kibújva néz miránk,
fehér csokrát mutatva a hóvirág,
levelére, mintha hat lepke szállna,
korán fürdik fürtje a napsugárba,
hajolj hozzá, bemutatkozik máris
szép latin nevén: Galanthus nivalis.

Gólyahír
Jön a gólya, végre tavasz van,
béka retteg a mocsarakban,
tócsás gyepen még a hó virít,
s látod már a sárga gólyahírt,
beborítja a rétet, mezőt,
Galtha palustris - jegyezd meg őt!

Kankalin
Kurta tőn látod meg a kankalint,
mosolyából már meleg tavasz int,
hosszú száron virágzik pompázva,
öltözete haragos kénsárga,
méhek röpdösnek fel szirmairól,
latinul: Primula elatior.

Libapimpó
Ezüstös levélszárnyon lebegve
aranysárgán nevet a szemedbe
a libapimpó, nem tart a hőtől,
vidám kedvvel nyílik a mezőkön,
tudós nevét gágogja a liba,
szagos Potentilla anserina.

Kökörcsin
Karcsú termetével a kökörcsint
gusztálhatod, jelzi az örök csínt,
tündököl csipkés lila ruhában
a tavaszi rét nagy udvarában,
s ne csak népi nevén nevezd már, hisz
ismered: Pulsatilla vulgaris.

Zsálya
Mint az ég, azúrkék szép virága,
neve parasztosan hangzik: zsálya,
napimádó pogány, sok mézet ád,
ha megtetszik, kösd csokorba , ne szánd,
nyári virág, vázádban legyen dísz,
úri neve: Salvia prantensis.

Bojtorján
Bíborvörös ruhában s száz úton jár,
szellős szárnyán, ha kinyíl a bojtorján,
árkon-bokron át szalad a veszélybe,
állat szőrén, füvek hátán lesz vége -
bogáncs lehetett ő tán valamikor,
latin nevén úgy hívják: Lappa minor.

Pipacs
Mintha gyűrött párnádról ébrednél,
olyan a pártája a pipacsnak,
árokparton, búzában nevetgél,
s vérpirosan hull le, ha aratnak -
illata bódít, elaltat,
kelyhe, magja méreggel van tele:
Papaver rhoeas a latin neve.

Kikerics
Őszidőben nyílik a kikerics,
ha csokorba szeded, szappant keríts,
rózsaszín virága, szára mérgez,
otthonodban egy-két szál elég lesz -
szirma esőben, este nem virul,
Colchicum autumnale latinul.

Levendula
Kék színű virága kellemet ád,
könyvekbe is zárják jó illatát,
anyánk, ha szagolja, szíve dobban,
csöpp bokrát megleled a vadonban -
úgy él, mint az ibolya, szerényen:
Lavandula vera latin néven.

forrás: https://central.budapesti.info/mesebirodalom/viragokrol_szolo.htm

Simai Mihály: Anyám csevegő kertje

 Simai Mihály: Anyám csevegő kertje


Anyám csevegő kertje
köszön rám reggelente...

Szól a sárga peremizs:
- Kérlek, törődj velem is!

Gyúl a piros tulipán:
- Mint a szívem, légy vidám!

Kéken nevet a csenkesz:
- Mosollyal megmelengess!

Súg a fehér madárhúr:
- Beszélj hozzám madárul.

Hahó- kiált a hérics -,
tavaszhírt hozok én is!

Kacsingatnak a hunyorok:
- Legyen virágos humorod!

Ordibál a szamárkenyér:
- De nagyra vagy, szamár legény!

Károgja a varjúháj:
- Ügyelj, nehogy pórul járj!

Tátika némán tátogat:
- Ugye, megőrzöd titkomat?

...Anyám csevegő kertje
beleszürkül az estbe.

Sötétben csak az estikék
illatozzák szeretetét.

forrás: https://central.budapesti.info/mesebirodalom/viragokrol_szolo.htm